Máriapócs csodája - a könnyező Szűz Mária kép
A máriapócsi Szent Mihály templom híres Mária kegyhely, ismertté 1686-ban vált, amikor is az akkori régi fatemplomban a hívek arra figyeltek fel, hogy Szűz Mária képe könnyezik.
A feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján a kelyhekben megfagyott a víz, de Mária könnye ekkor is bőségesen folyt. A csodás esemény híre gyorsan elterjedt, s az akkori uralkodó I. Lipót császár és magyar király elrendelte, hogy a könnyező képet Bécsbe szállítsák. Az eredeti kép a mai napig Bécsben található. A képről számos másolat készült, amelyek a birodalom városaiba és német, olasz és svájci földre is eljutottak.
Az eredeti kép Bécsben már soha nem könnyezett, nem így a Pócson maradt másolat. A második könnyezést 1715. augusztus 1-jén jegyezték fel, ami másnap, majd öt nap múlva is megismétlődött, amit több tanú is megerősített. A második könnyezés után Pócsot Szűz Mária kegyhellyé nyilvánították, ekkor vette fel Mária nevét is. A kép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. Gávris Kelem atya, a kegykép őre vette észre és rózsaszínű kendővel fogta fel a könnycseppeket. A könnyezés december 19-ig folyamatosan, majd december utolsó két napján is tartott, összesen 18 napig. Egyházi és világi személyek bevonásával hallgatták ki a tanúkat, az egyik vallomását hangfelvétel is őrzi.
Az első könnyezés helyszíne, a pócsi fatemplom a 17. században már rendkívül rossz állapotban volt, ezért új kőtemplomot kezdtek építeni a régi helyén. Az építkezés 1731-ben kezdődött és 1749-ben fejeződött be. A régi fatemplomot lebontották és manapság állították eredeti formájában helyre az új templom melletti kis réten. Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|